Art Nouveau lakóépület, Ráday utca 26., Budapest IX. kerület

Az ingatlanvásárlás főbb állomásai

Magyarországon az ingatlanforgalom szabályait elsősorban a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény határozza meg. A vásárlás folyamata általában az alábbi egymás utáni lépésekből áll.

1. Foglalószerződés és ajánlat

Miután vevő és eladó megegyeznek a vételárban, jellemzően foglaló átadásával jelzik szándékukat. A foglaló összege a vételár 10 százaléka körül szokott mozogni, de ez az összeg szabadon megállapodható. Fontos tudni, hogy ha a vevő lép vissza, a foglaló elvész; ha az eladó, akkor köteles a foglaló kétszeresét visszafizetni (Ptk. 6:185. §).

2. Az ingatlan jogi átvilágítása

Még a végleges szerződés aláírása előtt érdemes megvizsgálni az ingatlan tulajdoni lapját, amelyet a Takarnet rendszerből vagy a helyi földhivatalon keresztül lehet lekérni. A tulajdoni lap tartalmaz adatokat a fennálló terhekről, jelzálogokról, használati jogokról és esetleges perekről.

Mit kell ellenőrizni a tulajdoni lapon?

  • A tulajdonos neve és az ingatlan leírása (alapterület, övezeti besorolás)
  • Terhek rovatban szereplő jelzálogok, végrehajtási jog
  • Haszonélvezeti jog, elővásárlási jog bejegyezve-e
  • Folyamatban lévő földhivatali eljárások

3. Adásvételi szerződés aláírása

Magyarországon az ingatlan adásvételi szerződés csak ügyvéd vagy közjegyző által ellenjegyzett alakban érvényes az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzéshez (1997. évi CXLI. tv. 32. §). A felek ügyvédet vagy közjegyzőt jellemzően közösen választanak, de a vevő is hozhatja a saját jogi képviselőjét.

A szerződésben rögzítik a vételárat, a fizetés ütemezését, az átadás-átvétel pontos időpontját, és az esetleges feltételeket (pl. hitelügyintézés befejezése).

4. Vételár megfizetése

A vételár kifizetése általában több részletben történik: az előleg vagy foglaló az aláíráskor, a fennmaradó összeg az átadáskor. Bankhitel esetén a hitelintézet jellemzően közvetlenül utalja a vételárat az eladónak, miután az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték a jelzálogot.

5. Földhivatali bejegyzés

Az aláírt szerződést az ügyvéd nyújtja be a területileg illetékes körzeti földhivatalhoz. Az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés az adásvételt követő 30 napon belül, jelzálogos ügyekben 15 napon belül kell, hogy megtörténjen (bár a tényleges átfutási idő ennél hosszabb is lehet). A bejegyzést követően válik a vevő hivatalosan is az ingatlan tulajdonosává.

Eklektikus stílusú lakóépület, Krúdy Gyula utca 9., Budapest VIII. kerület

Tipikus időbeli ütemezés

Az egyes lépések között különböző adminisztratív és fizetési határidők vannak, amelyekre érdemes felkészülni:

  • Foglaló átadása: az ajánlat elfogadásakor, általában néhány napon belül
  • Adásvételi szerződés: a felek megállapodásától függően 2–4 héten belül
  • Vételár fennmaradó részének megfizetése: a szerződésben rögzített határidő szerint
  • Kulcsátadás: a vételár teljes kiegyenlítésekor
  • Földhivatali bejegyzés: az ügyvéd benyújtásától jellemzően 1–3 hónap
  • Illeték megfizetése: a NAV határozata alapján, általában 30 napon belül

Mire érdemes különösen figyelni?

A tapasztalt ügyvédek visszatérő figyelmeztetése, hogy az ajánlókon és hirdetéseken feltüntetett alapterület nem feltétlenül egyezik meg a tulajdoni lapon szereplő adattal. Ezért érdemes a hivatalos dokumentumokat az ingatlan megtekintése előtt is ellenőrizni.

Emellett érdemes tájékozódni arról, hogy az ingatlan rendelkezik-e érvényes energetikai tanúsítvánnyal, amelynek meglétét az adásvételhez jogszabály írja elő (64/2008. (III. 28.) Korm. rendelet).